Mit ehetek | Te sem tudsz eligazodni a sok információ között, hogy mit is egyél?
2018 márc 08
Te sem tudsz eligazodni a sok információ között, hogy mit is egyél?

Csak az elmúlt néhány napban legalább 20 különböző alapanyagról olvastam el, hogy melyiket, miért kellene fogyasztanunk.
Szinte minden alapanyagunkról kiderül, hogy feltétlenül muszáj enni, mert nagyon egészséges. Jó az érrendszernek, jó az agyműködésnek, csökkenti a koleszterin szintet vagy éppen növeli azt, jó a tüdőnek, vesének, bőrnek, stb. Egyszerűen megjegyezhetetlen.

Na meg a többi információ, ami csak úgy ömlik ránk. A nagy koleszterin átverés, a margarin transzzsírt tartalmaz, ha sok ezt- vagy-azt eszel, akkor meggyógyulsz vagy éppen megbetegszel. Az egyik kutatás ezt bizonyítja, míg a másik pont az ellenkezőjét. Ki tud ebben eligazodni?

Számomra egyetlen igazán hiteles információ az, ha olyantól kapom, aki már járt ott, ahova el szeretnék jutni. Tehát mi is a hosszú, egészséges élet titka? Ezt azok tudják megmondani, akik hosszú és egészséges életet éltek, élnek. Mi lehet a közös bennük? Ezt érdemes megismerni.

Csilla újra és újra ezt mondja nekem: „Változatosan kell mindenkinek étkeznie. Minél többfélét. És minél kevésbé feldolgozott formában kell megvenni az alapanyagokat.”
Ha olvastad a hosszú életről szóló blogsorozatunkat, akkor már tudod, ha nem olvastad, akkor gyorsan elmondom. A hosszú életet élők nagyon változatosan esznek. Hetente több mint 200 különböző alapanyagot fogyasztanak különféle elkészítési módokkal. Vagyis sok nyers, sok párolt, sok pirított és sok főtt ételt. A változatosság nem csak az alapanyagok számosságában nyilvánul meg, hanem az elkészítés módjában is.
A másik, amit a hosszú életű emberek betartanak, az a 80 %-os szabály. Ez azt jelenti, hogy akkor hagyják abba az étkezést, amikor még tudnának enni. Nem tömik degeszre magukat, hisz az étkezés befejezése után 20-30 perc múlva érjük el a telitettség érzet csúcsát. Ezt szerintem mindenki megtapasztalta. Az is aki degeszre ette magát, aztán egy idő múlva rosszabb lett, majd lassan csökkent a telítettség érzet. És az is tudja, aki betartja a 80 %-os szabályt, hogy rövid idő múlva szinte teljesen jóllakottnak érezte magát.
(Egy külön blogot megérdemelne, hogy a kulturális neveltetésünk ezt mennyire támogatja.)

Az itthoni változatos étkezésünket akartam bizonyítani magamnak, így fogtam egy papírt, kitettem a konyhába és minden nap felírtam, mit is fogyasztottam. A 4-ik nap végére már pontosan láttam, hogy meg sem közelítem a heti 200-at. Az egyes napok étkezései között több mint felében átfedés van. Igaz sok apró dolgot eszünk, magok, aszaltak, sokféle csíra, de számosságában nem elég változatos.
Az ételkészítési módok változatosságában azért jeleskedünk. Sok nyers dolgot fogyasztunk, készítünk pirítva, sütve, főzve és párolva, sőt gyakran párolt és nyers dolgokat is összemixelünk. (Például a csicseriborsó krémet vagy levest főtt csicseriborsóból nyers hagymával és gyömbérrel, valamint nyers vagy főtt répával készítjük el.)

A keresztlányomnak meséltem az “Egészségre színezve” blogsorozat kapcsán, hogy még a szín pigmentek - ami csak egy kis része a növény hasznos tartalmának! - megfelelő felszívódásához (biohasznosulásához) sem mindegy, hogy mit fogyasztunk és azt milyen konyhatechnológiával (nyers, főzés, párolás, stb.) készítjük el. Meséltem, hogy mennyire fontos a változatosság, hogy a növényi színek valóban kifejthessék pozitív hatásukat.

Arról is meséltem, hogy sokkal kevésbé változatos az étkezésünk, mint ahogy azt gondoltam. A számszerűsítés segített, hogy tisztábban lássam, változtatnunk kell!
„Ajaj, ha ti nem étkeztek változatosan, akkor én mit mondjak, fele annyi féle dolgot sem eszem! Mit tehetek?” Kezdj el tudatosan változatosabban étkezni. Írd le, figyeld meg te is, hogy mit eszel. Amíg hetente nem eszel legalább 150 féle különböző alapanyagot, és nem növeled meg napi szinten a nyers étel fogyasztásodat, a jelenlegi majdnem 0 dkg-ról legalább napi 40-50 dkg-ra, addig feltétlenül szedd tovább a növényi koncentrátumokat. – válaszoltam.

De visszatérve arra, hogy mit is csinálhatunk, ha nem akarunk egy-egy újabb információ után magunkba zuhanva ülni, és egy hamburgerrel a kezünkben azt mondogatni: „ezt képtelenség megjegyezni, képtelenség így étkezni”.
Írjuk le a napi fogyasztásunkat. Kezdetben elég, ha csak a különböző alapanyagokat soroljuk fel, megjelölve, hogy mit fogyasztunk nyersen, és mit másként elkészítve. Ha ezt megtesszük, legalább tudjuk, honnan indulunk. Ez segít abban, hogy jobban odafigyeljünk a változatos étkezésre.

Használjunk több friss és szárított fűszert. A fűszerek egyébként is a legjobb antioxidáns alapanyagaink. Használjunk különböző zsíradékokat. Kacsazsír, étolaj, olívaolaj, tökmagolaj, vaj, kókuszzsír. Ha mindegyik van otthon, akkor a használatukat váltogathatjuk is.

Együnk nyers, párolt, főtt ételeket egyaránt. Érdemes változatosabbá tennünk az alkalmazott konyhatechnológiánkat. Ha eddig csak főztünk, akkor pároljunk. Majd grillezzünk is. Legyen több a nyersen összeturmixolt ételünk. Szóval mindig bővítsük konyhai rutinunkat egy-egy újabb móddal. Ha már kézre áll a párolás és a pirítás is, akár a sütés diétás módjait is kipróbálhatjuk, beépíthetjük az alkalmazott konyhatechnológiáink közé. 

Figyeljünk oda a színes étkezésre. Az “Egészségre színezve” blogsorozatunk pont erről szól. Minden héten minden színből kell fogyasztanunk. Ilyenkor a fagyasztott gyümölcsök is jól jönnek.

Megnyugtató tudni azt, hogy a tojás, a gyömbér vagy a fahéj csak 1-1 alapanyag a heti szinten elfogyasztandó 200 féle közül. Nekem ez biztonságot ad ahhoz, hogy ne 1-1 alapanyagra koncentráljak, hanem összességében a változatosságra. Végül is a hosszú élet egyik titka a sokszínű, változatos étkezés!

Képforrás: www.pixabay.com

Köszönjük, hogy itt jártál!
Egészséges étkezést kívánunk: Bea és Csilla 
Mit-ehetek? - étrendek az egészségért csapata


Kapcsolódó blogbejegyzések

További bejegyzések