- Divat diéták a betegségek tükrében
A divat diéták a betegségek tükrében sorozatunkban Balog Adriennel, a Tápláld jól dietetikusával beszélgetünk. Témánk: a szénhidrát csökkentett divat diéta az IR és cukorbetegség tükrében.
Bea: Az inzulinrezisztensek és a cukorbetegek másképp állnak a szénhidrát csökkentett diétához. Mi lehet ennek hátterében?
Adrienn: A médiának, és sajnos az orvosoknak is nagy szerepük van ebben. Nem egy páciensem jön el úgy hozzám, hogy az orvostól hallottak, illetve a médiában is olvasottak alapján markánsan lecsökkentették a szénhidrát bevitelüket. Azaz a kenyerek, köretek, burgonya fogyasztását és előszeretettel kezdenek el sokkal több fehérjét fogyasztani (ezzel több zsírt is), amit jó esetben sok zöldséggel, gyümölccsel egészítenek ki.
Bea: A szénhidrát csökkentett termékek, például kenyér, nem jó megoldás?
Adrienn: A csökkentett szénhidrát tartalmú kenyérfélék fogyasztása se elhanyagolható. Itt mindig felhívom a figyelmet, hogy kalória tartalmát tekintve hasonló értékekkel bír (van, hogy még több is), mint egy hagyományos mondjuk, rozskenyér. Ám ha összehasonlítják, akkor sokkal több fehérjét és/vagy zsiradékot tartalmaz „normál” összetételű társához képest. Az energiamérleg alapján pedig tudjuk, hogy ha több kalóriát fogyasztok, mint amire a szervezettemnek szüksége van, akkor hízás lesz a következmény.
Az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség esetében is az lenne a lényeg, hogy fogyás következzen be, ami nem feltétlenül abból áll, hogy szénhidrátbevitelt korlátozzuk le jóval az igényelt mennyiség alá. Atkins, illetve ketogén diéta felé kezdenek el nyitni, ami az alacsony szénhidráttartalommal bíró zöldségeket (paradicsom, paprika, uborka, salátafélék, cukkini, uborka, spenót) népszerűsíti a magas fehérje és zsír (húskészítmények, sajtok, húsok, halak, tojás) tartalmú élelmiszerek mellett. Ami végülis nem segít nekik az inzulinrezisztenciájuk beállításában.
Bea: Mi a különbség az IR és cukorbetegség között?
Adrienn: Meg kell különböztetnünk a cukorbetegségnél 1-es illetve 2-es típust, illetve az inzulinrezisztenciát (cukorbetegség „előszobája”).
Éhgyomri vércukor 7 mmol/l vagy étkezést követően mért 11,1 mmol/l feletti érték esetében beszélhetünk cukorbetegségről (lesarkítva, hogy inzulintermelés van vagy nincs, különböztetjük meg az 1-es vagy 2 es típust).
Az inzulinrezisztencia esetében a terheléses vércukorterhelés követően még normális vércukor szintek, viszont magas inzulin szintek mérhetők, aminek hosszútávon az a következménye, hogy a hasnyálmirigy inzulin termelése kimerül és bekövetkezik a cukorbetegség. Ennek egy előrehaladottabb formája, ha a magas inzulin szintek mellett már az éhgyomri és akár már az étkezést követő vércukor szint is magasabb az elvártnál, de még nem éri el a cukorbetegség kritériumát.
Bea: Melyik típusú cukoranyagzavar problémával van inkább tapasztalatod?
Adrienn: Tapasztalataim 1 típusú cukorbeteg (inzulint igényel) gyerekek köréből és 2-es típusú (inzulint nem feltétlenül igényel) idősebb felnőtt korosztályból tevődik össze. Inzulinkezelés alatt álló betegeim, pácienseim, miután gyermekek voltak, ott a szülők figyeltek, és külön hangsúlyoztuk is számukra, hogy ne vegyék el a szénhidrátot a gyermekektől, mert inzulint kapó egyéneknél kötelező a szénhidrát bevitel. Egyébként hipózni fognak, ugyanis leesik a vércukor szintjük, ami komoly problémákat okoz (sokkal veszélyesebb a sűrű hipoglikémia, mint a hiperglikémia). Az 1-es típusú betegeimet illetően én szerencsére nem találkoztam olyannal, ahol ilyen durva szénhidrát megvonás lenne.
Következő héten a valós fehérje szükségletünkről beszélgetünk Balogh Adrienn dietetikussal.
Ha nem akarsz lemaradni a szakemberek tapasztalatairól divat diéták terén, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Adrienn: Viszont 2-es típusú cukorbetegeknél egész sok ilyen esettel találkoztam. Illetve olyannal, aki a cukorbetegség előszobájában tartózkodott, tehát inzulinrezisztenciája van. 70 %-ig úgy érkezik hozzám, hogy szinte teljes szénhidrát megvonásos diétát folytat. Jóval kevesebbet mint amennyire a szervezetének szüksége van. És csodálkoznak, hogy nem javulnak az értékeik.
Bea: Egy konkrét esetről mesélj nekünk.
Adrienn: Nemrégiben járt nálam egy hölgy, akinél egy évvel ezelőtt diagnosztizálták az inzulinrezisztenciát. Szakemberhez nem fordult, ő is interneten böngészett, ahol ugye egészen sok „hiteles” forrást találni. Biztos ami biztos több fórumban is tájékozódhatunk, amik megerősítést adnak, hogy a legjobb megoldás a szénhidrát csökkentése. Páciensem is erősen szénhidrát csökkentett étrendbe kezdett. Egy év alatt sikerült odáig eljutnia, hogy az értékekben nem történt javulás, egyéb egészségügyi problémái viszont jelentkeztek.
Bea: A cukoranyagcsere problémájával keresett fel?
Adrienn: Nem az eredeti problémával jött el hozzám, hanem azért, mert meddőségi problémákkal is küszködik. Azt kérdezte, miket javasolnék még, mit tudna tenni, hogy könnyebben teherbe tudjon esni, mert ő már az étkezését megreformálta.
Megnéztem akkor az előző labor eredményeit, és láttam, hogy csak minimális javulás történt az egy év alatt. De hozzáteszem, hogy mivel nem fogyott az ő meglátásai szerint jó ütemben (néhány kilogramm fél év alatt) az utolsó pár hónapban csökkentette le még drasztikusabban a szénhidrát bevitelét. Ez 7 kg súlycsökkentést okozott nála. Amiről megbeszéltük, hogy ez csak egy átmeneti állapot, mert nagyon drasztikus megvonáson alapul az étrendje, kiürítette a vizet a szervezete, sajnos valószínűleg izombontás is történt, emiatt ennyire látványos ez a súly vesztése. Viszont eljutott oda, hogy az inzulin értékei egyáltalán nem javultak, sőt a haja is elkezdett hullani. Nagyon-nagyon fáradékony volt, 20 percnél több testmozgás nem tud egyszerre elvégezni. Mozzarella sajtot, némi húst, rengeteg zöldséget, de az igen alacsony szénhidrát tartalmúakat (paprika, paradicsom) fogyasztotta. Egy vagy két fajta valamilyen gyümölcsöt egy nap. De javarészt zöldség és fehérje, maximum egy két szelet korpovitot. Ez azt jelentette hogy maximum 60 gramm szénhidrátot fogyasztott egy nap, és arányaiban sokkal több fehérjét. Eredményei tükrözték, hogy a fehérjefogyasztás az inzulinrezisztencián nem segített, viszont mindenféle vitamin és ásványi anyag hiány kialakult a szervezetében. Plusz nincs energiája, amit a szénhidráttól kaphatna, nem a fehérjétől és nem is a zsírtól.
Bea: Szénhidrát az energia bombánk. Nagyon sok sportoló, aki belecsap és még ráadásul inzulinrezisztens is, ott is lehet azt tapasztalni.
Adrienn: Az elsődleges energiaforrásunk a szénhidrát. Mérges vagyok azokra az orvosokra (médiára), akik azt mondják, hogy a szénhidrátot kellene csökkenteni, azáltal hogy kenyereket, köreteket ne fogyasszon az a páciens, aki szénhidrát anyagcserezavarral küzd.
A szénhidrátokat megkülönböztetni kellene. Kettő részre kellene osztaniuk, inkább a glikémiás indexet áttanulmányozni az orvosoknak, hogy tulajdonképpen a finomított, gyorsan felszívódó szénhidrátok, mint cukrot, búzalisztes árukat kellene lecsökkenteni, és sokkal több teljes kiőrlésű, rost gazdag gabonát fogyasztanunk, zöldségekkel gyümölcsökkel megtámogatva. Mert az is gyakori, hogy azt mondjak a páciensek, ők fogyasztanak zöldséget, de alaposabban megnézve kiderül, hogy ez mondjuk 1 db paprikát jelent.
De ahhoz, hogy érdemi zöldség gyümölcs bevitelről beszéljünk, az 5-600 gramm zöldség fogyasztását jelenti naponta. Teljes kiőrlésű gabonákkal kiegészítve és természetesen minőségi fehérjékkel, tehát tej, tejtermékek, tojás hús fogyasztásával is, nem megfeledkezve a növényi fehérjékről sem (hüvelyesek, olajos magvak, tofu, szója). Csak ezt az egyensúlyt kell megtartani.
Bea: Mennyi fehérjét kell fogyasztanunk egyébként?
Erről a következő héten írunk.
Összefoglalás
A szénhidrát drasztikus lecsökkentése a fehérje és zsír javára nem fog hozzásegíteni se a fogyászhoz se pedig a cukoranyagcsere probléma kezeléséhez. Ezzel szemben további egészségügyi problémák is előkerülhetnek.
A szénhidrátot nem lecsökkenteni, hanem megkülönböztetni kell. Az inzulinhoz elengedhetetlen a szénhidrát, akár természetes úton állítódik elő, akár kívülről kapjuk, de nem mindegy a szénhidrát fajtája.
És újra és újra! Az internet nem igazán segít egészségügyi kihívásaink megoldásában, hisz arra keresünk rá, amivel kapcsolatban előfeltevéseink vannak, így informálódásunk elég egyoldalú és nem is egyedi problémánkra kapunk választ.
Következő héten a valós fehérje szükségletünkről beszélgetünk Balogh Adrienn dietetikussal.
Ha nem akarsz lemaradni a szakemberek tapasztalatairól divat diéták terén, akkor iratkozz fel hírlevelünkre.
Képforrás: www.canva.com
Köszönjük, hogy itt jártál!
Egészséges étkezést kívánunk: Bea, Csilla és Anita
Mit-ehetek? - Étrendek az egészségért csapata
