Mit ehetek | Orvostudomány supermanjai - 5 rész: Vakcina nagy távolságra szállítása
Orvostudomány supermanjai - 5 rész: Vakcina nagy távolságra szállítása

A himlő legyőzését több, egymásra épülő kutatási eredménynek köszönhetjük. Leslie Collier sok tudós, köztük Edward Jenner korábbi munkájára épített. 
Leslie Colliernek köszönhetjük, hogy sikerült olyan oltóanyagot kidolgozni, amely a világ minden részére eljuttathatóvá vált.
A fekete himlőbe több ezer évig a fertőzöttek 1/3-a belehalt, azok akik túlélték, maradandó károsodást szenvedtek.

Leslie Collier a fagyasztva szárításos módszer tökéletesítésével járult hozzá a himlő ellenes vakcina tömeges elosztásához. 
Ezt megelőzően a vakcina hűtést igényelt, így nagy távolságra nem lehetett eljuttatni. Igaz ugyan, hogy az amerikaiak kifejlesztették a fagyasztva szárítási módszert, de sajnos a termelési folyamat károsította az aktív vírust.
Collier hozzáadott egy kulcsfontosságú komponenst, a peptont, a folyamathoz. Ez a felfedezése végre lehetővé tette, hogy az 1970-es évekre a himlő világszerte felszámolásra kerüljön.

A himlő az emberiség története egyik leghalálosabb betegsége volt, amely felelős az inkák és az aztékok pusztításáért is. 1900 és 1970 között világszerte körülbelül 300 millió ember halt bele - ez több ember, mint az összes háború és népirtás együttesen.

A himlő kezdeti tünetei gyakran az influenzára hasonlítottak, beleértve a széles körű fájdalmakat, a lázot és a hányást. Ezután a szájban és a nyelven kis vörös pontokból álló kiütés jelentkezett. A kiütés ezután elterjedt az arcon, a törzsön lefelé, és hamarosan elborította az egész testet. A piros pontok szivárgó pustulákká alakultak. A következő kéthetes időszak meghatározta, hogy a beteg túlélte-e a himlőt.

Az első durva himlőoltásra 1774-ben került sor, amikor egy angol gazda beoltotta feleségét és két fiát a szomszéd tehénéből kivont cowpoxvírussal. 1796-ban Edward Jenner, egy angol orvos sikeresen oltott be egy 8 éves gyermeket egy tejelőnő kezéből vett cowpoxvírussal.
1908-ban az amerikaiak kifejlesztették a fagyasztva szárítási módszert a vakcinák szállításához.
Egy francia orvos, L. Camus irányításával, a párizsi Vakcinázó Intézetben ezen eljárással 1920 és 1940 között közel tízmillió adag himlőoltást készítettek, és küldték az afrikai francia kolóniákba. De sajnos volt egy probléma. A Camus és mások által alkalmazott módszer hibás volt. Fenolt adtak a fagyasztva szárított oltáshoz a bakteriális szennyeződés leküzdésére. Noha a fenol hatékonyan elpusztította a baktériumokat, a szükséges aktív vírust is károsította.

Az angliai Lister Intézetben dolgozó Collier az 1950-es években megoldotta ezt a problémát. Hozzátette a peptont, egy oldható, félig emésztett fehérjét, amely megakadályozta a vírus károsodását. A kapott liofilizált oltás ezzel 45 °C hőmérsékletig évekig stabil maradt. A vakcina beadásához a száraz port szuszpendálták folyékony glicerin oldatban. Ez a stabil, nem hűtött oltás lett a kulcsa a vakcina világméretű elterjesztésének.

Mára több mint 130 millióan köszönhetik életüket e felfedezésnek.

(a cikket írta: Böcker Bea)
Forrás: www.scienceheroes.com

Köszönjük, hogy itt jártál!
Egészséges étkezést kívánunk: Bea, Csilla és Anita
Mit-ehetek? - Étrendek az egészségért csapata


Kapcsolódó blogbejegyzések

További bejegyzések