- Táplálkozás alapjai
Az evéshez mindenki ért. Vagy mégsem? Olyan ez, mint a foci vagy a politika. Vagy a gyereknevelés. Hát nem így vagyunk ezzel mindannyian?
Amit gyakran teszünk, vagyis eszünk, azt gondoljuk, hogy értünk hozzá. Ám ha ez igaz lenne, akkor minden ember egészséges, fitt, energikus lenne. Nem lenne szükség a gyógyszerekre, vagy legalábbis jóval kevesebb esetben. Sokkal gyorsabban gyógyulnánk fel bármilyen betegségből, krónikus betegségek szinte eltűnnének.
Evéssel egyáltalán nem biztos, hogy fogyasztunk megfelelő és elegendő tápanyagot. Ezt csak táplálkozáskor tesszük meg. Vagyis ha tudatosan figyelünk arra, hogy bevigyük a szervezetünk számára szükséges tápanyagokat és ne vigyük be vagy erősen korlátozzuk az elfogyasztott káros anyagokat.
Tápanyag az, ami a szervezetünk számára szükséges, legyen az makro-, mikro- vagy fitotápanyag.
Az evés és a táplálkozás között a különbség az, mint egy drukker és az edző között. Lehet, hogy a drukker jó edző lenne, de nagy valószínűséggel nem az. Lehet, hogy a kaja tartalmaz valami tápanyagot, de ha erre tudatosan nem figyelünk, akkor nagy valószínűséggel nem.
Vegyük sorba azokat a dolgokat, amelyek befolyásolják az ételeink tápanyagtartalmát
Kezdjük az öröklés témájával. Ez a növényeknél a maggal kezdődik. Ahogy egy gyermek is indulhat eleve behozhatatlan hátránnyal vagy előnnyel, ami a DNS-ét illeti.
A mag minősége befolyásolja a növény növekedését, fejlődését és tápanyagfelvételét, ami közvetve hatással van a tápanyagtartalomra.
Amikor a termelők magot választanak, fontos szempontokat vesznek figyelembe, mint például az ellenállóság a betegségekkel szemben, a terméshozam és a tápanyagtartalom. Az egészséges, jó minőségű vetőmagokból termesztett növények általában jobb növekedést és fejlődést mutatnak, amely pozitív hatással van a tápanyagtartalomra is.
Az egészségtelen, rossz minőségű magokból termesztett növények gyengébbek, kevésbé ellenállók a kórokozókkal és károkkal szemben, és alacsonyabb tápanyagtartalommal rendelkeznek.
Különböző növényfajtáknak eltérő tápanyagtartalma lehet. Például egy kutatás kimutatta, hogy a paradicsomfajták között jelentős különbségek lehetnek a likopin tartalomban, ami a paradicsom színt adófitotápanyaga.
Termesztési módszer: Az organikus vagy hagyományos termesztés, a talaj minősége, a növényvédelem és a műtrágyahasználat mind befolyásolják az élelmiszerek tápanyagtartalmát.
A kutatások bizonyították, hogy az organikus termesztésű növények magasabb tápanyagtartalommal rendelkeznek, mint a hagyományos termesztésűek.
Talajminőség: A tápanyagokban gazdag talaj tápanyagokban gazdag növényeket, míg a tápanyaghiányos talaj alacsonyabb tápanyagtartalmú növényeket eredményez.
Termesztési körülmények: A megfelelő öntözés, napfény, hőmérséklet és más körülmények hatással vannak a növények tápanyagfelvételére és tápanyagmegkötésére.
Érettségi szint: Az érett, teljesen kifejlett növények magasabb tápanyagtartalommal rendelkeznek, mivel az érettség folyamán a növények tápanyagokat tárolnak el a magokban, gyümölcsökben vagy zöldségekben.
Betakarítási időpont: A tápanyagok idővel lebomlanak, csökkennek. Az éretlenül vagy túl hosszan tárolt élelmiszerek tápanyagtartalma erősen csökken. Az éretlenül betakarított növények soha nem érik el az azonos körülmények között termesztett éretten betakarított növények tápanyagtartalmát.
Vannak olyan organikus farmok, ahol folyamatosan figyelik, mikor a legmagasabb a tápanyagtartalma a növényeknek, és abban a pillanatban szüretelik. Pl. az egyik acerola cseresznyét termelő farmon hajnalban mennek szüretelni, hogy még véletlenül se érje magas hő a betakarítás során a termést, minél magasabb maradjon a C vitamin tartalma.
Tárolási idő: Az élelmiszerek tápanyagtartalma idővel csökkenhet, különösen hosszabb tárolás vagy nem megfelelő tárolási körülmények esetén. Például, egy kutatás kimutatta, hogy a C-vitamin tartalom csökkent az alma tárolása során.
Otthoni előkészítés és feldolgozás: Az élelmiszerek előkészítése, például hámozás, vágás, főzés vagy sütés, befolyásolják a tápanyagok stabilitását és mennyiségét. Például a hosszú főzési idő vagy a magas hőmérséklet a tápanyagok akár 80 %-nak elvesztését is okozhatja.
Otthoni tárolás: Az élelmiszerek tárolási módja, például hűtés, fagyasztás vagy szárítás, befolyásolja a tápanyagok stabilitását és eltarthatóságát.
TÉVHIT: a növény betakarítását követően az utóérés során jelentősen növekszik a növény tápanyagtartalma.
Az ételek tápanyagtartalma általában a növények betakarításakor stabilizálódik vagy lassan csökken. Bár néhány növény esetében, különösen mikrobák vagy enzimek aktivitása révén, csak kis mértékű tápanyag növekedést eredményeznek. Néhány példa:
Paradicsom: A paradicsom néhány tápanyagának, például likopin és C-vitamin tartalmának növekedése lehetséges a betakarítás után, mivel a paradicsom érési folyamata folytatódhat. Az érés során a likopin tartalom általában nő, ami a paradicsom színt adó fitotápanyaga.
Káposztafélék: A káposztafélék, mint például a kelkáposzta, vörös káposzta és brokkoli, tartalmaznak glükózinolátokat, amelyek enzimek hatására átalakulhatnak biológiailag aktív vegyületekké, például izotiocianátokká. Az enzimatikus reakciók és a mikrobák aktivitása révén ezeknek az anyagoknak a mennyisége növekedhet a tárolás során, és ezáltal növelhetik a tápanyagtartalmat.
Fokhagyma: A fokhagyma szulfidvegyületeket tartalmaz, amelyeknek a mennyisége a tárolás során növekedhet. Az enzimatikus reakciók révén az alliinból a tárolás során allicin képződhet, ami számos egészségügyi előnnyel rendelkező vegyület.
Ezek az utóérési folyamatok csak kis mértékű tápanyag növekedést eredményeznek és azt is csak rövid ideig. A tápanyagok mennyiségét továbbra is a növény eredeti tápanyagtartalma, a tárolási körülmények és tárolási időtartam határozza meg.
Más, de mégis idetartozó kérdést is felvet ez a téma.
Ha a tápanyagtartalom különbségek így kimutathatók, akkor vajon mindegy-e, hogy miből készülnek az étrend kiegészítők?
Vagy esetleg a magtól a késztermékig folyamatosan felügyelt, a maximális tápanyagtartalomra és biohasznosulásra figyelő cégek termékei jobbak lehetnek gyermekeink és családunk számára?
Összefoglaló:
Az ételeink tápanyagtartalmát, vagyis értékes beltartalmát nem csak a főzési mód határozza meg. Nem mindegy, hogy pl. 250 mg C vitamint tartalmaz a paprika, amit hazaviszünk, vagy csak 6 mg-ot. Ezt pedig a mag kiválasztásán keresztül a növekvő növényt érő rengeteg hatás, a betakarítás ideje, a termény érettsége és az azt követő tárolás, hőhatások és a betakarítástól eltelt idő fogja meghatározni.
Ezért is részesítsük előnyben a helyi termelőket, az organikus termesztésű növényeket, fogyasztáskor a nyers vagy roppanósra készített zöldségeket.
A friss alapanyagok választása és az optimális tárolási körülmények fenntartása, megfelelő ételkészítési mód segíthet minimalizálni a tápanyagveszteséget.
Képforrás: Canva
Köszönjük, hogy itt jártál!
Jó egészséget kívánok:
Böcker Bea, Healthpointe és Test tisztulást segítő program mentor,
Mit-ehetek.hu tulajdonosa
Mit-ehetek? - Étrendek az egészségért csapat