Mit ehetek | A sárgarépa titkai - újdonságok a sárgarépáról
A sárgarépa titkai - újdonságok a sárgarépáról

Két, eddig nem ismert titokra derült fény az elmúlt pár évben a sárgarépa és annak egyik összetevőjével a béta-karotinnal kapcsolatban.
A sárgarépa jó béta-karotin forrás. A béta-karotin az A vitamin elővitaminja.

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén. 
Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Röviden az A vitaminról

Az A vitamin zsírban oldódó vitamin (ahogy a D-, E- és K-vitaminok is). Ezek hosszabb időre is képesek raktározódni a szervezetünkben, ezért a napi bevitelüknél nem csak a minimum, de a maximum adagra is figyelnünk kell. 

Az A vitamin legfontosabb szerepei:

  • a jó látás és egészséges szem, 
  • a csontnövekedés támogatása, 
  • az immunrendszer működésének támogatása,
  • a sejtek megújulásának támogatása, ami a megjelenésünkre is nagy hatással van, hisz szép, egészséges bőr és hajszerkezet kialakulását segíti.

Az A-vitamin ajánlott napi mennyisége 700-900 mikrogramm, de a szervezet zsírban tárolja az A vitamint, ezért nem ajánlott a napi 3000 mikrogramm bevitelt meghaladni. 
1 NE A-vitamin egyenlő 1 mikrogramm retinollal, 6 mikrogramm béta-karotinnal, vagy 12 µg egyéb karotinnal.

Az A vitamin egyik legjobb elővitamin forrása a sárgarépa (no meg a sötétzöld leveles zöldségek és a sárga színű gyümölcsök és zöldségek).

Konyhanyelven, 1 sárgarépa naponta elfogyasztva, fedezheti a szükséges A vitamint. DE! Az A vitaminná alakulás folyamatában van a titok. Olvasd tovább cikkünket, hogy megtudd, tényleg elegendő-e napi 1 sárgarépa.
 

A sárgarépa titkai - újdonságok a sárgarépáról

1) Kutatás a sárgarépa fogyasztás és a vastag- és végbélrák kockázata közötti összefüggésről

57 053 dán részvételével készült egy vizsgálat, amelyben a sárgarépa fogyasztás és a vastag- és végbélrák kockázata közötti összefüggést vizsgálták.

Az átlagos követési idő több mint 18 év volt. Az önbevallása szerinti heti 2–4 vagy több nyers sárgarépa fogyasztás a végbélrák kockázatának 17%-os csökkenésével járt, összehasonlítva azokkal a résztvevőkkel, akik nem fogyasztottak ennyi nyers sárgarépát. 

A kutatás összefoglalást leíró anyagban egy fontos mondat van:
„Ennélfogva az α-karotin és a β-karotin biomarkerek lehetnek a sárgarépában lévő egyéb, rákmegelőző hatású bioaktív összetevők beviteléhez.”

Ez azt jelenti, hogy nem a karotin fogyasztás önmagában az, ami csökkenti a daganat kockázatát, hanem a sárgarépa egyéb összetevőivel együtt hathat így a szervezetünkben.
(Nem véletlen, hogy a nem a teljes növényt tartalmazó étrend-kiegészítőket sok szakember ellenzi. Ezért, ha kiegészítőt választunk, növényi koncentrátum legyen benne elegendő mennyiségben.) 

2.) A béta-karotin A vitaminná alakulásának kritikus lépése

A béta-karotin az a bioaktív vegyület, amely a sárgarépa narancssárga színét adja. Embereken és egereken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a béta-karotin A-vitaminná történő átalakulása csökkenti a "rossz" koleszterinszintet a vérben. Így a béta-karotin segíthet megvédeni az érelmeszesedés kialakulását, amely zsírok és koleszterin felhalmozódásához vezet az artériákban. Az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegség az elsődleges halálok világszerte, mondja Jaume Amengual, az Illinoisi Egyetem Élelmiszertudományi és Emberi Táplálkozástudományi Tanszékének személyre szabott táplálkozási adjunktusa.

Amengual és munkatársai két tanulmányt végeztek, hogy jobban megértsék a béta-karotin szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt ​​hatását. Megerősítették annak fontosságát, de azonosították a folyamat egy kritikus lépését.

A béta-karotin A-vitaminná alakul a béta-karotin-oxigenáz 1 (BCO1) nevű enzim segítségével. A genetikai variáció határozza meg, hogy valaki rendelkezik-e a BCO1 többé-kevésbé aktív változatával. A kevésbé aktív enzimmel rendelkezőknek más A-vitamin-forrásokra is szükségük lehet az étrendjükben.

Azoknak az embereknek, akik aktívabb BCO1 enzim variációval rendelkeznek, alacsonyabb volt a koleszterinszint a vérükben.

Amengual megjegyzi, hogy a lakosság akár 50%-a rendelkezhet a kevésbé aktív BCO1 enzim változatával. Ez azt jelenti, hogy szervezetük lassabban állítja elő az A-vitamint növényi forrásból, és ezt a tápanyagot közvetlenül állati forrásból, például tejből vagy sajtból kell beszerezniük."

Megjegyzés: Amikor vegán étrendet választ valaki, akkor többek között ennek ismeretére is szüksége lenne. 

E kutatások okán két dolog világossá vált számomra:

1) Ha ezeket a titkokat a tudományos világ sorra feltárja, megértjük, hogy miért nem helyettesíti a változatos étkezést a legtöbb, a növény egészét nem tartalmazó un. vitaminok.

2) Ismét bebizonyosodott, hogy nem vagyunk egyformák. Ezért az általános táplálkozási tanácsok, vagy a szomszédnak bevált, jó lesz nekem is szemlélet nem biztos, hogy szolgálni fogja egészségünket. Nem véletlen, hogy a szakemberek a változatos, vegyes étrend fontosságát hangsúlyozzák, és nem a különböző korlátozó divat diétákat támogatják.


Forrás:

www.sciencedaily.com
www.mdpi.com
www.webbeteg.hu
www.hazipatika.com

Képforrás: Canva

Köszönjük, hogy itt jártál!
Jó egészséget kívánok: Böcker Bea HP mentor és a Mit-ehetek.hu tulajdonosa
Mit-ehetek? - Étrendek az egészségért csapat


Kapcsolódó blogbejegyzések

További bejegyzések